Lippay János: Posoni kert

Kiben minden kerti Munkák, Rendelések, Virágokkal, Veteményekkel, Fákkal, Gyümölcsökkel és Kerti Csömötékkel való baimolódások... le-irattatnak... I-II. könyv [egybekötve]. [1] + 148, [14] + 244p. Első kiadás!
Hozzákötve: Lippay János: Gyümölczös kert, mellyet a néhai meltoságos és tekéntetes Lippay György, Esztergami Érsek Urunk… Kőltségével… P. Lippay János irt. Beczben, 1667. Cosmerovius Máté. [8] + 302p. Első kiadás! A korabeli mezőgazdasági tudományos ismeretek és gyakorlati tapasztalatok összefoglalása. Első része, a Virágos kert címet viseli, amely a díszkertek létesítését, gondozását tárgyalja. A kert testi, lelki és gazdasági hasznosságának dicséretét követően annak talajával, tájolásával, térbeli elrendezésével, a különböző virágfélék ültetésével, vetésével, a virágok téli tárolásával, a virágzó fákkal és a kert gondozásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Mintegy 150 virágfajt ír le, naprakészen tájékoztat a divatos török virágok, főként a tulipánok európai elterjedéséről. A Második könyv, amely a Veteményes kert címet kapta, ugyanezeket a témákat veszi sorra a zöldségtermesztésre szánt kertek szemszögéből. Bővebben foglalkozik a növényvédelemmel és -gondozással, betakarítással, a konyhakerti és fűszernövényekkel, de kitér a tartósítás kérdéseire is. A munka harmadik részének tekinthető a teljesen önállóan, 1667-ben Bécsben megjelent Gyümölchös kert. A gyűjtemény jelentőségét mutatja, hogy a korabeli feljegyzések szerint olyan nemesek tulajdonában is megvolt, akik semmilyen más könyvvel nem rendelkeztek. Majd száz évvel később, 1753-ban Győrben ismét kiadták, talán ennek is köszönhető, hogy még a XIX. század elején is figyelembe vették útmutatásait. Lippay János jezsuita szerzetes a gráci és a bécsi egyetemen a keleti nyelvek tanára volt. Hazatérve Győrben rendje kollégiumát vezette, majd Trencsénben és Ungváron volt házfőnök. Élete utolsó éveit bátyja, György esztergomi érsek udvarában töltötte. Ideje nagy részét – annak világhírű pozsonyi botanikus kertjében – a kertészeti irodalom tanulmányozására és gyakorlati ismeretek elsajátítására fordította. Ekkor szerzett tapasztalatainak összegzése ez a munka. A kiadvány nyomdászattörténeti érdekessége, hogy az első része címlap és előszó nélkül Nagyszombatban készült. A második részt, valamint – a korabeli gyakorlatnak megfelelően legutoljára összeállított – az egész mű elé szánt címlapot és az előszót ugyanabban az évben nyomtatták Bécsben. A nyomdaváltás pontos oka nem ismert. Feltűnő, hogy ebből az évből ez az egyetlen nagyszombati nyomtatvány, amelyből példány maradt fent, és azt sem itt fejezték be. E mögött talán a várost sújtó 1664. évi nagy pestisjárvány állhat. A nagyszombati jezsuita nyomda és Cosmerovius bécsi műhelye pedig szoros munkakapcsolatban állt ebben az időben. Díszesen aranyozott egészbőr kötésben, aranyozott gerincvignettával. NAGYON RITKA

RMNy 3173, RMK I 1016, 1009. RMNy 3334, RMK I 1054