Jánosi Béla: Az aesthetika története. I-III.

Jánosi Béla: Az aesthetika története. I-III. I. A görögök aesthetikája. II. A középkortól Baumgarten fölléptéig. III. Baumgartentől napjainkig. VI, [2], 504 p., VI, [2], 553, [1] p., VI, [2], 635, [1] p. /A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata új folyam XXXIX. kötet, XLIV. kötet, XLIX. kötet./. A kötet szerzője, Búzaházi Jánosi Béla (1857–1921) magyar esztéta, tudománytörténész, a MTA tagja. Az egyetemes és magyar esztétika történetének kiváló kutatója. Felsőfokú tanulmányait a Kolozsvári Tudományegyetemen végezte, ahol előbb magyar–német szakos tanári oklevelet, majd bölcsészdoktori diplomát szerzett. Magyarországon úttörő jelentőségű esztétikatörténeti kézikönyvei máig jól használhatóak. 1891-ben a Magyar Tudományos Akadémia pályázatára benyújtott, az ókori esztétika történetéről írott művét Gorove-díjjal jutalmazták. Ennek köszönhette, hogy az Akadémia még az 1890-es évek elején felkérte egy egyetemes esztétikatörténet kidolgozására, amely végül három kötetben a századfordulón jelent meg. Az 1910-es évektől a magyar esztétika történetén dolgozott, de halála megakadályozta terve teljes véghezvitelében. A munkát Mitrovics Gyula fejezte be Jánosi kéziratai alapján 1928-ban. Jánosi esztétikai nézeteire leginkább Immanuel Kant filozófiája hatott, saját esztétikai elméletet nem dolgozott ki. Az esztétika háromféle megközelítésmódját különítette el: a műalkotás folyamatát, a műélvezést és a kettő együttes filozófiai vizsgálatát.