Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I-IV

312 p.; 285 p.; 306 p.; 350 p. A magyar honismereti és statisztikai tudomány egyik megalapítójának, Fényes Eleknek gazdag, statisztikai forrásértékű adatban bővelkedő alapos geographiai munkája. Két kötetbe kötve.

Fényes Elek (Csokaj, 1807. júl. 7. Újpest, 1876. júl. 23.): statisztikus, az MTA l. tagja (1837). Bölcsészeti tanulmányokat Nagyváradon, jogot Pozsonyban végzett. 1828-ban ügyvéd. A pozsonyi diétákon a távol levő mágnások követe. 1836-ban Pesten telepedett le és statisztikai munkásságot folytatott. Munkái a nemzet anyagi és szellemi erőforrásainak számbavételén túl fejlődésében ábrázolták anyagi viszonyainkat, összehasonlították a külföldi viszonyokkal, hogy elmaradottságunk még jobban szembetűnjék. ~ a vám- és kereskedelmi rendszer, az államhatalmi szervek leírásával és a dolgozók növekvő elnyomorodásának statisztikai ábrázolásával iparkodott híveket szerezni a reformpolitikának. 184347 között az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) előadója, a Magyar Iparegyesület választmányi tagja, majd 1847-től alig.-ja, az ellenzéki Nemzeti Kör alelnöke. 1848-ban Szemere Bertalan belügyminiszter osztálytanácsossá nevezte ki és az Orsz. Statisztikai Hivatal megszervezésével és vezetésével bízta meg. Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc idején a forradalmi vészbíróság tagja. A szabadságharc bukása után fogságba került. Kiszabadulása után folytatta statisztikai munkásságát. 1857-ben az Első Magyar Általános Biztosító Társaság életbiztosítási ügyosztályának főnöke. Kidolgozta az élettartam és a halálozás valószínűség-táblázatait. 1858-ban az MTA r. tagjává választotta de mivel nem tartott székfoglalót, az MTA törölte tagjai sorából. Az 1860-as években a kormánylapoknál dolgozott, ezért később állandó jövedelem nélkül maradt, s a fővárosi statisztikai hivatal díjnokaként fejezte be életét. Hatalmas munkásságot fejtett ki Mo. statisztikájának megalapításával, művei forrásértékűek. Kiadott térképeket, gazdatiszti címtárt, gazdanaptárt, földrajzi munkákat és politikai röpiratokat. Kéziratban maradt a m. adórendszerről 1845-ben írott munkája és Mo. geográfiai kézikönyve. F. m. Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja, statistikai és geographiai tekintetben (IVI. Pest, 183640, az MTA nagyjutalmát kapta), Magyarország statistikája (IIII. Pest, 184143, az MTA nagyjutalmát megosztva kapta), Magyarország leírása (I-II. Pest, 1847), A magyar birodalom statistikai, geographiai és történeti tekintetben (I. Komárom-megye, Pest, 1848), Magyarország geographiai szótára (IIV. Pest, 1851), Ungarn im Vormärz (Leipzig, 1851), A török birodalom leírása (Pest, 1854), Az ausztriai birodalom statistikája és földrajzi leírása (Pest, 1857), Magyarország 1859-ben statistikai, birtokviszonyi és topographiai szempontból (Pest, 1859-60), Magyarország ismertetése statistikai, földirati és történelmi szempontból I. Dunántúli kerület (Pest, 1866), Az ausztriai birodalom statistikája és földrajzi leírása (Pest, 1867).