Thuróczy János: Der Hungern Chronica

65 lev. Számos szövegközti fametszettel.
Thuróczy eredeti 1488-ban megjelent Chronica Hungarorumjának első német kiadása. A szöveg sok tekintetben módosult az eredetihez képest: az első 140 fejezet a 158 közül erősen rövidítve, főleg a német olvasóra terhes sok magyar név elhagyásával készült. Az utolsó 18 fejezet forrása pedig, amely ott folytatja, ahol Thuróczy abbahagyta, azaz Mátyás király ausztriai hadjáratától a mohácsi vészig terjedő korszakot tárgyalja, a mai napig is tisztázatlan forrásból ered. A fordító Hans Hauge zum Freystan, aki e tevékenységét a kolofonokban kifejezetten fel is tüntette. Az Országos Széchényi Könyvtár három példánnyal is rendelkezik ebből az 1534. évi kiadásból. Összehasonlítva ezeket, megállapítható, hogy két kötetben (Ant. 1218 és Ant. 1866) valóban a Benzing által leírt bécsi betétlapok találhatók, ezzel szemben a harmadik, Apponyi Sándor könyvtárából származó példányban az említett négy levél nem a Singbe-Nius-féle, hanem az eredeti nürnbergi betűkkel készült, így tehát nem az összes példányban végrehajtott kiegészítésről van itt szó, hanem két variánsról: egy nürnbergiről és egy bécsiről. Példányunk az utóbbi variáns.

Prov.: Gróf Szirmay Alfréd könyvtárából, Gróf szirmai és szirmabesenyői, cserneki és tarkeői Szirmay Alfréd Tamás (1852. – 1900.) magyar főrendházi tag, nagybirtokos és Borsod vármegye virilistája. Apai nagyapai dédapai ükapja valójában Dessewffy-fiú volt, azonban a Szirmay család örökbe fogadta. Az adoptálás révén lehetett az, hogy mind a Dessewffy, mind a Szirmay javak örököse volt. Anyai ágon a Sáros vármegyei nemes szinyei Merse család leszármazottja.

Igen ritka mű, kiváló állapotban, rendkívül izgalmas provenienciával.

VD16 T 1212, USTC 633628, App. III, 1691.

Ár kérésre