Táncsics Mihály: Lényismeret azaz természethistória az ifjuság számára

XII+229+(1)p. 1 színes kihajtható tábla (kőnyomat) hiányzik Táncsics számos tankönyvet írt az 1840-es években, ezekben az idegen szakkifejezéseket saját képzésű magyar szavakkal igyekezett helyettesíteni (pl. az Állatország tartalomjegyzékében szerepelnek bőrállatok, csirányok, magzonyok, pesgék, tojanyok, buranyok és nemzönyök is).

Az obszcén jellegű népi szavakat szalonképessé szelídíti, így lesz a szarcsóka-szalatóka. Ismerteti az állatok származását, hasznát, kárát, tulajdonságait, néha tanácsokat, recepteket. Az állattan fejezetét már 1799-ben elkészítette, a kéziratban maradt botanikai jegyzetei a Diószegi—Fazekas-féle Füvészkönyve épültek be.

Drescher: 476.