ADY ENDRE publikálatlan levlapja unokatestvérének, Nagyságos Landtné Ady Mariska asszonynak
Felvéve: 2026-03-24
Ár
2.500.000
HUF
Leírás
Kelt: Máriagrün, 1913. június. 12 beírt sorral.
Föladó: Endre von Ady Mariagrün bei Graz. Postázva Kroisbach, Fertőrákos. Érkeztetési pecséttel Csíkszeredára június 8-án.
Tartalom: „Kedves Mariskám, Grünben, hol négy hónap óta javítgatom az egészségemet talált meg a leveled. Okvetlenül írni fogok ügyedben mindenhova, ahol eredményt várhatunk. Te írd meg, hogy Kaizlernek vagy gr. Keménynek írjak-e, s a tanfelügyelőnek is. Igaz rokoni részvéttel s szeretettel ölel bátyád Ady Endre”
A címzett hölgy (1888-1977) tanítónő, költő és elbeszélő volt, férjét az első világháborúban elveszítette és egyedül maradt három gyermekével. Ady Mariskának versei és novellái jelentek meg erdélyi lapokban és egy-egy önálló kötetben is. Ady egy korábbi levelében így írt: „ a rokonsági viszonyt valóban nem tartom sokra, de téged szeretlek s ennek az érzésemnek a rokonság sem ártott…Küldd el a novelláidat, de előre mondom, hogy lelkiismeretes, de nagyon szigoru leszek.” (Ady levelei, 1/253) A hölgy valószínűleg munkahelyi problémája miatt kérte meg Adyt egy kis közbenjárásra. Ahogy később, Pali fia születésekor a keresztapaságot kínálta fel unokabátyjának.
Ady 1913 tavaszára elhatalmasodott, önpusztító életvitele annyira súlyos válságba sodorta fizikai és idegi állapotát, hogy azonnali beavatkozásra volt szükség. A költő testvére, Ady Lajos – Adyról szóló könyvében – úgy emlékezett, hogy felkeresték Ferenczi Sándor orvost, a magyarországi pszichoanalízis úttörőjét, aki a Graz melletti Maria Grün szanatóriumot ajánlotta. Adyt végül Lajos és a család régi barátja és mecénása br. Hatvany Lajos helyezte el a magánklinikán, ahol nagy meglepetésére Fehér Dezsővel, a Nagyváradi Napló alapító főszerkesztőjével, egykori főnökével is találkozott. A Maria Grün-i szanatórium (Sanatorium und Wasserheilanstalt Maria-Grün bei Graz) bejelentőkönyve szerint Andreas von Ady Schriftsteller 1913. március 7-e és július 6-a között tartózkodott a grazi intézetben. A Lédával eltöltött kilenc éve után sem ételt, sem italt, sem cigarettát nem fogyasztott számottevően, de végre kiélvezhette szabadságát, férfi szeszélyét, és mindazt, ami ezzel járt…/Részletek Kozák Péter tanulmányából. nevpont.hu 2022/
A költő szellemi aktivitását dicséri az Üzenet egykori iskolámba c. verse, amit 1913. június közepén írt ebben a szanatóriumban. Gyógykezelés közben érte Balassa József nyelvész felkérése: írna valami szépet a Diák-naptár 1913-14. iskolai évi kiadványába. A költemény meg is jelent a naptárban, majd a Ki látott engem? című kötetben, 1914-ben. A három kötetes levelezésben nem találtuk. /Ady levelei 1-3. Szerk: Belia Gy./
Föladó: Endre von Ady Mariagrün bei Graz. Postázva Kroisbach, Fertőrákos. Érkeztetési pecséttel Csíkszeredára június 8-án.
Tartalom: „Kedves Mariskám, Grünben, hol négy hónap óta javítgatom az egészségemet talált meg a leveled. Okvetlenül írni fogok ügyedben mindenhova, ahol eredményt várhatunk. Te írd meg, hogy Kaizlernek vagy gr. Keménynek írjak-e, s a tanfelügyelőnek is. Igaz rokoni részvéttel s szeretettel ölel bátyád Ady Endre”
A címzett hölgy (1888-1977) tanítónő, költő és elbeszélő volt, férjét az első világháborúban elveszítette és egyedül maradt három gyermekével. Ady Mariskának versei és novellái jelentek meg erdélyi lapokban és egy-egy önálló kötetben is. Ady egy korábbi levelében így írt: „ a rokonsági viszonyt valóban nem tartom sokra, de téged szeretlek s ennek az érzésemnek a rokonság sem ártott…Küldd el a novelláidat, de előre mondom, hogy lelkiismeretes, de nagyon szigoru leszek.” (Ady levelei, 1/253) A hölgy valószínűleg munkahelyi problémája miatt kérte meg Adyt egy kis közbenjárásra. Ahogy később, Pali fia születésekor a keresztapaságot kínálta fel unokabátyjának.
Ady 1913 tavaszára elhatalmasodott, önpusztító életvitele annyira súlyos válságba sodorta fizikai és idegi állapotát, hogy azonnali beavatkozásra volt szükség. A költő testvére, Ady Lajos – Adyról szóló könyvében – úgy emlékezett, hogy felkeresték Ferenczi Sándor orvost, a magyarországi pszichoanalízis úttörőjét, aki a Graz melletti Maria Grün szanatóriumot ajánlotta. Adyt végül Lajos és a család régi barátja és mecénása br. Hatvany Lajos helyezte el a magánklinikán, ahol nagy meglepetésére Fehér Dezsővel, a Nagyváradi Napló alapító főszerkesztőjével, egykori főnökével is találkozott. A Maria Grün-i szanatórium (Sanatorium und Wasserheilanstalt Maria-Grün bei Graz) bejelentőkönyve szerint Andreas von Ady Schriftsteller 1913. március 7-e és július 6-a között tartózkodott a grazi intézetben. A Lédával eltöltött kilenc éve után sem ételt, sem italt, sem cigarettát nem fogyasztott számottevően, de végre kiélvezhette szabadságát, férfi szeszélyét, és mindazt, ami ezzel járt…/Részletek Kozák Péter tanulmányából. nevpont.hu 2022/
A költő szellemi aktivitását dicséri az Üzenet egykori iskolámba c. verse, amit 1913. június közepén írt ebben a szanatóriumban. Gyógykezelés közben érte Balassa József nyelvész felkérése: írna valami szépet a Diák-naptár 1913-14. iskolai évi kiadványába. A költemény meg is jelent a naptárban, majd a Ki látott engem? című kötetben, 1914-ben. A három kötetes levelezésben nem találtuk. /Ady levelei 1-3. Szerk: Belia Gy./
Tulajdonságok
Mérete
12×15 cm
Állapot
Hajtva, megkímélt, jó állapotban.