![Johann Wilhelm Weinmann: Phytanthoza iconographia II. [C-D-E-F]](/static/upload/2a7fda2e279e4e72811660acbb35aca9.png)
Johann Wilhelm Weinmann: Phytanthoza iconographia II. [C-D-E-F]
Felvéve: 2026-02-19
Ár
5.000.000
HUF
Leírás
Johann Wilhelm Weinmann (1683–1741): Phytanthoza Iconographia.
II. kötet (C–F). Regensburg, 1739.
Johann Wilhelm Weinmann monumentális botanikai műve, a Phytanthoza Iconographia a 18. századi természettudományi munkák egyik legjelentősebb műve, amely 1737 és 1745 között jelent meg Regensburgban, és több mint ezer növényfaj részletgazdag ábrázolását tartalmazza.
A jelen példány a mű második, C–F betűk közé eső növényeket feldolgozó kötet amely a 276–525 közötti táblákat foglalja magában. A kötet mintegy 250 kézzel színezett botanikai táblát tartalmaz, amelyek alfabetikus rendben mutatják be az európai és egzotikus növényfajokat, beleértve dísznövényeket, gyógyászati jelentőségű fajokat, valamint a korabeli kertkultúrában elterjedt ritkaságokat.
A metszetek a kor legkiválóbb mestereinek – többek között Bartholomäus Seutter, Johann Elias Ridinger és Johann Jakob Haid – közreműködésével készült. A nyomatok ún. színes mezzotinto (Schabkunst) technikával készültek.A Hunt Botanical Library katalógusa (Hunt 494) megjegyzi, hogy „az itt használt mezzotint eljárást Johann Teyler találta fel Hollandiában 1688 körül.” Ez az eljárás a korabeli botanikai könyvillusztrációban úttörő jelentőségű volt, és a Phytanthoza Iconographia-t a 18. századi florilegiumok egyik leglátványosabb példájává tette.
A kötet szövegrésze – amely a növények elnevezését, morfológiai jellemzőit és gyógyászati felhasználását tárgyalja latin és német nyelven – Johann Georg Nikolaus Dietrich munkáján alapul, amelyet halála után Ludwig Michael Dietrich és Carl Ambrosius Bieler folytatott. A növényanyag alfabetikus rendszerezése a Linné-féle taxonómiai rendszer előtti botanikai osztályozási gyakorlatot tükrözi, így a mű a 18. századi növénytani szemlélet történetének is fontos dokumentuma.
A Phytanthoza Iconographia összesen nyolc folio kötetben jelent meg, és 1025 számozott, kézzel színezett rézmetszett táblát tartalmazott, amelyek a korabeli európai botanikai könyvkiadás csúcsai közé tartoznak.
A harvardi egyetem tanulmánya szerint ebben a kötetben szerepel az első mikológiai (gombászati) metszet amely ezzel a technikával készült [No. 522]
Johann Wilhelm Weinmann monumentális botanikai műve, a Phytanthoza Iconographia a 18. századi természettudományi munkák egyik legjelentősebb műve, amely 1737 és 1745 között jelent meg Regensburgban, és több mint ezer növényfaj részletgazdag ábrázolását tartalmazza.
A jelen példány a mű második, C–F betűk közé eső növényeket feldolgozó kötet amely a 276–525 közötti táblákat foglalja magában. A kötet mintegy 250 kézzel színezett botanikai táblát tartalmaz, amelyek alfabetikus rendben mutatják be az európai és egzotikus növényfajokat, beleértve dísznövényeket, gyógyászati jelentőségű fajokat, valamint a korabeli kertkultúrában elterjedt ritkaságokat.
A metszetek a kor legkiválóbb mestereinek – többek között Bartholomäus Seutter, Johann Elias Ridinger és Johann Jakob Haid – közreműködésével készült. A nyomatok ún. színes mezzotinto (Schabkunst) technikával készültek.A Hunt Botanical Library katalógusa (Hunt 494) megjegyzi, hogy „az itt használt mezzotint eljárást Johann Teyler találta fel Hollandiában 1688 körül.” Ez az eljárás a korabeli botanikai könyvillusztrációban úttörő jelentőségű volt, és a Phytanthoza Iconographia-t a 18. századi florilegiumok egyik leglátványosabb példájává tette.
A kötet szövegrésze – amely a növények elnevezését, morfológiai jellemzőit és gyógyászati felhasználását tárgyalja latin és német nyelven – Johann Georg Nikolaus Dietrich munkáján alapul, amelyet halála után Ludwig Michael Dietrich és Carl Ambrosius Bieler folytatott. A növényanyag alfabetikus rendszerezése a Linné-féle taxonómiai rendszer előtti botanikai osztályozási gyakorlatot tükrözi, így a mű a 18. századi növénytani szemlélet történetének is fontos dokumentuma.
A Phytanthoza Iconographia összesen nyolc folio kötetben jelent meg, és 1025 számozott, kézzel színezett rézmetszett táblát tartalmazott, amelyek a korabeli európai botanikai könyvkiadás csúcsai közé tartoznak.
A harvardi egyetem tanulmánya szerint ebben a kötetben szerepel az első mikológiai (gombászati) metszet amely ezzel a technikával készült [No. 522]
Tulajdonságok
Állapot
Aranyozott gerincű egészvászon kötésben gerincén apró javítások. Jó állapotban. Páratlanul ritka mű